Mi is az a CNG?

CNG – Compressed Natural Gas, azaz az angol sűrített (komprimált) földgáz kifejezés kezdő betűiből képzett mozaikszó valójában.
Nálunk sajnos még nincsen elterjedve ez az üzemanyag, ami nem más, mint a közönséges földgáz. Mivel normál körülmények esetén (atmoszférikus nyomáson és 15°C fok hőmérsékleten) hozzávetőlegesen egy köbméter földgáz felel meg 1 liter benzin energiatartalmának, így manapság a gyakorlatban 200-220 bar nyomás uralkodik egy jármű tartályában, ahhoz, hogy megfelelő hatótávot tudjunk elérni egy feltöltéssel. Ez ténylegesen 200-600 km közötti távolságot jelent gyártmánytól függően, persze mindez a rendelkezésre álló helytől, a jármű rendeltetésétől valamint a pénztárcánktól is függ valójában.
A CNG kutakon „száraz” gázt kell, hogy kimérjenek, ami azt jelenti, hogy a víztartalom 250 bar nyomáson nem lehet magasabb 0,03 mg tartalomnál normál köbméterenként. Mivel az oktánszám meghaladja a 130 egységet jó minőségű gáz és száraz gáz esetén, az eredetileg benzin üzemű motor jóval halkabban és egyenletesebben jár egy helyes beállítás esetén CNG üzemmódban. Köszönhető ez annak is, hogy a földgáz alsó (ARH) és felső (FRH) határa eléggé tág: 4,9 térfogatszázaléktól 15.4-ig terjed. A térfogatszázalék alatt a levegővel való keverési arányt értjük, természetesen, sem alatta, de fölötte sem képes a keverékben az égés elindulni, hiába van jelen a gyújtóforrás, azaz a gyújtószikra. A földgáz egyébként színtelen, szagtalan a levegőnél könnyebb gáz (relatív sűrűsége kisebb egynél), hőmérsékleti osztálya T1, öngyulladási hőmérséklete 650 °C fok. A robbanási besorolása IIA földfelszíni alkalmazásban, és mivel felfelé száll, robbanóelegy csak zárt terekben vagy kupolaszerű terekben képződhet, amennyiben a gáz nem tud eltávozni a szabadba.

A biogáz egy kézenfekvő és környezet
tudatosságot generáló hasznosulása…

A biogáz hasznosítása a környezettudatos gazdálkodás egyik formája, mivel az üvegházhatást okozó emisszió csökkentése révén egy megújuló energiaforrásra teszünk szert, amit aztán sokféleképpen hasznosíthatunk. A biogáz bomlástermék, így kellemetlen szagot is áraszt a természetben történő keletkezése folyamán. Ha viszont pl. a szemétdeponálókat termelésbe fogjuk, akkor a kellemetlen szaghatás mértékét is csökkenthetjük. Vannak már a világ fejlettebb féltekéjén köztisztasági vállalkozók és vállalatok, akik gépjárműveiket éppen ezzel az olcsó és nagymennyiségben rendelkezésre álló üzemanyaggal üzemeltetik jó ideje már.

CNG – vajon csak földgázból állítható elő?

A földgáz a föld méhének kincse--azaz ásványkincs-- és mint ilyen az államot illeti meg hazánkban a jog szempontjából. A fő alkotóeleme a Metán (CH4) 96-98 százalékban, Nitrogén 1% körüli, Etán 0.5-1% közötti, a Propán mintegy 0.5% mértékben található meg benne, a helyi viszonyoktól függően.
A CNG-motorok konstrukciós alkalmassága a tiszta metántól egészen a természetes biometánig terjedhet, ahol a széndioxid igen jelentős összetevő, és mint haszontalan „inertgáz” van jelen a hajtás szempontjából. A biogáz fermentáció révén keletkezik, és a keletkező gáz kétharmada metán. A gyakorlatban persze ezt általában földgázzal szokták feljavítani, így a tiszta földgázos motoroknál valamivel mindig alacsonyabb hatásfok érhető el. Elméletileg a széndioxid szeparációja révén is elérhető az inert tartalom csökkentése, de ez járulékos költséget jelent, természetesen.

Minél előbb fejezzük be a fokozott környezetszennyezést!